fénymegosztóval

A fénymegosztó egy optikai eszköz, amely egy fényáramot két vagy több útvonalra oszt. A készülék alapelve a fény visszverődés és átengedés egy közel elegyengetett határfelületén, amely lehetővé teszi, hogy a bejövő sugár több kimeneten jelenjen meg. A törés- és fényvisszaverődési tulajdonságokat rétegenként felépített rétegek vagy szilárd közegű határok szabályozzák, gyakran olyan bevonatokkal, amelyektől a tükrözési és áteresztési arány szabályozható.

Típusai közé tartoznak a plate és a kocka (cube) fénymegosztók. A plate típus lapos üveg vagy műanyag lemezt használ, gyakran egyszerűbb felépítésű és olcsóbb, míg a kocka típus két prizmát tartalmaz, amely belső kapcsolódási felületeken osztja meg a fényt. Léteznek nem polarizáló és polarizáló változatok is. A 50/50 arányú fénymegosztó a leggyakoribb, de a készülékekben különböző osztási arányok is elérhetők, a hullámhossz és a polárizáció figyelembevételével.

A fénymegosztókat széles körben használják optikai interferometriában, spektrális analizátorokban, színképi mérőeszközökben, mikroszkópiában és lézeralapú rendszerekben. Gyakori példák közé tartozik a Michelson- vagy Mach–Zehnder-interferométerek, ahol a fénymegosztóval különböző útokra küldött hullámok találkoznak, létrehozva interferencia mintákat. Az eszköz hátránya a veszteségek, a visszaverődések okozta zavarok és a hullámhossz- illetve polárizációfüggés, amely befolyásolhatja a mérési pontosságot.

Összességében a fénymegosztó egy alapvető komponens a modern optikai rendszerekben, amely lehetővé teszi a fény elosztását különböző mérési vagy feldolgozási ágak felé.