fékvezérl

Fékvezérlés (röviden fékvezérl) a járművek fékezőberendezéseinek működtetését és szabályozását célzó rendszer. Feladata, hogy a vezető jelére vagy más rendszerek által kiadott információkra alapozva meghatározza és szükség szerint módosítsa a féknyomást, ezáltal biztosítsa a kívánt fékteljesítményt, a vezető kontrollját és a biztonságos megállást. A fékvezérlés számos megvalósításban létezik, a hagyományos hidraulikus vagy pneumatikus megoldásoktól az elektronikus vagy fékberendezés-vezérelt változatokig.

Két fő környezetben alkalmazzák: közúti járművek és vasúti rendszerek. A közúton a fékvezérlést gyakran kiegészítik a blokkolozás elleni fék (ABS) és a fékteljesítmény elosztását lehetővé tevő rendszerek (EBD), amelyek elektronikus vezérléssel segítik elkerülni a kerékblokkolást és javítani a kormányozhatóságot. A vasúti fékvezérlésnél a fékhengerek nyomásának szabályozása lehet például pneumatikus vagy elektromos módon, a vonatközlekedési hálózat és a központi vezérlés koordinálásával.

Főbb összetevői közé tartozik a vezetői jelből származó bemenet, a vezérlőegység (ECU vagy más modul), a fékaktuátorok és a szenzorok, amelyek mérik például a kerékfordulást, a fékerőt és a hőmérsékletet. A rendszer algoritmusa a fékerő optimális kiosztását, a jármű stabilitásának megőrzését és a féktáv minimalizálását célozza. A fékvezérlések általában redundánsak és úgynevezett fail-safe módon tervezettek, hogy kritikus komponensek meghibásodása esetén is biztonságos megállást biztosítsanak.

Összegzésként a fékvezérlés kulcsfontosságú eleme a modern járművek és vasúti rendszerek biztonságos és hatékony működésének, amely integrálja a vezetői inputokat, szenzoros visszacsatolást és intelligens szabályozást a fékerő optimális és megbízható alkalmazásáért.