fotoszintézisért

A fotoszintézis a fény energiáját kémiai energiává alakító biológiai folyamat, amelyet zöld növények, algák és bizonyos baktériumok végeznek. Ennek eredményeként a növények és más fotoszintetizáló szervezetek szerves anyagokat szintetizálnak, miközben oxigént bocsátanak ki. A folyamat az életenergia áramlásának és a bolygó szén- és oxigénforgalmának alapja.

A fotoszintézis két fő szakaszban zajlik: fényreakciók és Calvin-ciklus. A fényreakciók a tilakoid membránokon zajlanak, ahol a fényenergia felhasználásával ATP és NADPH keletkezik, miközben a vízből származó elektronok révén oxigén szabadul fel. A Calvin-ciklus vagy redukáló- és szénmegkötő rész pedig a felhasznált ATP és NADPH felhasználásával CO2-ból szerves szennárigyéket, például glükózt állít elő.

A folyamat általános egyenlete a gyakorlati szemléletben: 6 CO2 + 6 H2O + fényenergia -> C6H12O6 + 6 O2. A fotoszintézis oxigénképző formája a növényekben, algákban és cyanobaktériumokban dominál, de léteznek anoxigén fotoszintézisú fajok is, amelyek víz helyett más elektrondonorokat használnak, és nem termelnek hidroxigént.

Jelentősége széleskörű: elsődleges primer termelők nélkülözhetetlenek az energia- és szénforrások előállításában, befolyásolják a légköri oxigén mennyiségét, és hozzájárulnak a globális CO2-ciklushoz. A fotoszintézis evolúciója meghatározó a felettes ökológiai rendszerek kialakulásában és fennmaradásában.

---