foszfátészternek
A foszfátészter egy olyan kémiai vegyület, amelyben egy foszforsav molekula egy vagy több alkohol molekulával észterkötéssel kapcsolódik. Ezek a vegyületek széles körben előfordulnak a természetben, például a DNS-ben és az RNS-ben, ahol a nukleotidok gerincét alkotják. Szintetikus foszfátésztereket is használnak különféle ipari alkalmazásokban, mint például égésgátlóként, lágyítószerként, kenőanyagként és oldószerként. A foszfátészterek szerkezete és tulajdonságai nagyban függenek az észterkötések számától és az alkohol részek jellegétől. Például a triaril-foszfátok, amelyekben három arilcsoport kapcsolódik a foszfátmaghoz, jól ismertek égésgátlóként. A dialkil-foszfátok, amelyek két alkilcsoportot tartalmaznak, gyakran használatosak felületaktív anyagokként. A foszfátészterek kémiai reakcióképessége változó, és számos átalakuláson mehetnek keresztül, beleértve a hidrolízist és az transzészterifikációt. A környezeti hatásuk és toxikológiai profiljuk az adott vegyülettől függően eltérő lehet, és folyamatos kutatások tárgyát képezi.