forráspontjainak

A forráspontok a folyadékok halmazállapot-változásának alapvető jellemzői. A forráspont az a hőmérséklet, amelyen a folyadékban keletkező gőznyomás eléri a külső nyomást, és a folyadék hirtelen gőzzé válik. A forráspont megadása általában standard körülmények között történik: 1 atmoszféra (101,3 kPa) nyomáson értelmezett normál forráspont. Például a víz normál forráspontja 100 °C, az etanolé pedig körülbelül 78,4 °C.

A forráspont a külső nyomástól függ. Alacsonyabb nyomáson a forráspont is alacsonyabb, míg növekvő nyomáson általában magasabb lesz. Ennek következménye például az vákuumoszítás vagy vákuumban végzett párologtatás, ahol a folyamat kis hőmérsékleten is végbemehet.

Keverékeknél a forráspontok gyakran eltérnek a tiszta oldószerek forráspontjától. Oldatokban tipikusan forráspont-emelkedés (boiling point elevation) látható, amely miatt a megoldás forráspontja magasabb lehet a hozzáadott oldószer tiszta értékénél. Bizonyos azeotropikus rendszerek azonban nem követik ezt az általános trendet, és a keverék saját, állandó forráspontot mutat.

A mérés és alkalmazás szempontjából a forráspont fontos fizikai tulajdonság: az iparban és a laboratóriumban desztillációk, elkülönítési folyamatok tervezésénél és ellenőrzésénél használják. Az értékeket általában Celsius-fokban vagy Kelvinben adják meg.