forgókapcsolók

Forgókapcsoló olyan elektromos kapcsoló, amelynek állását forgó tengely megforgatásával választják ki. A készülékben van egy közös érintkező és több fix érintkező; a tengely elforgatásával a közös érintkező a kiválasztott fix érintkezőhöz kapcsolódik. Így egy bemenő áramkört egy meghatározott kimenetre lehet kapcsolni, vagy több kimenet közül választható. A kiválasztás egyszerű felhasználói kezelést tesz lehetővé és általában megbízható megoldást nyújt különféle vezérlési feladatokra.

Felépítés és működés: A készülék általában egy házból áll, belsejében egy forgó rotor és több fix érintkezőcsoport található. A közös érintkezőt a rotor viszi, és a tengely megfordításával az érintkező hozzákapcsolódik a fix érintkezők egyikéhez. A legtöbb forgókapcsoló detentes mechanizmussal rendelkezik, amely stabil állapotokat biztosít, és a tartós (maintained) vagy időleges (momentary) kapcsolást is kínálhat. Több pólusú változatok több áramkört képesek egyszerre kezelni.

Típusok: Alapvetően egy- vagy többpólusú, és egy- vagy több állású kivitelben készülnek. Gyakori változatok a SPST és SPDT, DPDT, valamint magasabb pólusú változatok. Az állások száma 2-től több tucatig terjed, gyakran kör vagy körkörös elrendezésben. Léteznek detentes és nem detentes típusok, illetve rövidzáró és nem rövidzáró verziók is.

Alkalmazások és jellemzők: Forgókapcsolókat használnak vezérlőpanelekben, hang- és videoberendezésekben, műszerfalakon, laboratóriumi és ipari gépekben. Előnyei közé tartozik a egyszerűség, megbízhatóság és alacsony költség. Hátrányai a kopó érintkezők miatti érintkezési ellenállás-változás és a korlátozott állásszám. A kiválasztásnál figyelembe kell venni a névleges áramot és feszültséget, a környezeti feltételeket és az élettartamot.