fogyatékosságot

Fogyatékosságnak nevezzük azt az állapotot, amely korlátozza egy személy mindennapi tevékenységeinek végrehajtását vagy társadalmi részvételét. A fogyatékosság sokféle formában jelentkezhet: lehet fizikai vagy motoros korlátozás, érzékszervi károsodás (látás vagy hallás), értelmi vagy fejlesztési fogyatékosság, valamint olyan állapotok, amelyek a beszédet vagy a mentális egészséget érintik.

Az értelmezések között két fő modell létezik. Az orvosi modell a fogyatékosságot az egyén hiányosságaként értelmezi; a szociális modell pedig a környezeti akadályokat és a társadalmi hozzáállást teszi felelőssé. A modern megközelítés ezeknek a nézeteknek a kombinációjára törekszik, hangsúlyozva az adott személyre szabott támogatást és a környezet akadálymentesítését.

Globálisan a fogyatékosság jogi és társadalmi védelmet élvez: a diszkrimináció tilalma, az akadálymentesség és a részvétel biztosítása kiemelt cél. A legtöbb nemzet az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményét (CRPD) figyelembe véve igyekszik megteremteni a méltányos hozzáférést az oktatás, a munka, az egészségügy és a közlekedés területein.

Fontos elemek a támogatások: személyre szabott terv, rehabilitáció, oktatási és munkahelyi alkalmazkodás, akadálymentes közlekedés és hozzáférhető egészségügyi szolgáltatások. Ugyanakkor a társadalmi stigma, a korlátozott erőforrások és az előítéletek továbbra is kihívást jelentenek a teljes részvétel megvalósításában.