felszívódásában

Felszívódás (abszorpció) a tápanyagok, gyógyszerek és egyéb anyagok szervezetbe jutásának olyan folyamata, amely során azok az epitéliumon át a véráramba vagy nyirokkeringésbe kerülnek. A legfontosabb hely a vékonybél, ahol a duodenum, a jejunum és az ileum található, és ahol a bélbolyhok nagy felületet biztosítanak a felszívódáshoz. Bizonyos anyagok a gyomorból vagy a vastagbélből is felszívódhatnak, de a vékonybél adja a legnagyobb részt.

Felszívódási mechanizmusok: passzív diffúzió (lipofilebb vagy lipidekben oldódó anyagok a koncentráció-gradiens alapján), facilitált diffúzió (szállítófehérjékkel), aktív transzport (energiaigényes, gyakran Na+-függő, például glükóz az SGLT1-en keresztül), és endocitózis (nagyobb molekulák vagy bizonyos vitaminok).

Függő tényezők: kémiai tulajdonságok (oldhatóság, lipofilitás, sav-bázis állapot), felszívódási felület (bélbolyhok, mikrovillik), átvezetés időtartama, jelenlévő élelmiszer és epe, valamint a szállítófehérjék telítődésének kockázata. Bizonyos betegségek (gluténérzékenység, hasnyálmirigy- és epebetegségek) és gyógyszerhatások (első út a májon keresztül, first-pass metabolizmus) módosíthatják a felszívódást és a biohasznosítást.

Különleges példák: glükóz felszívódása az SGLT1-en keresztül; szabad aminosavak és peptidek szintén szállítókon keresztül; zsírok felszívódása micellák révén és chylomikronok képződése a nyirokban; kalcium és vas felszívódása a vékonybél különböző mechanizmusai által.

Jelentőség: az optimális felszívódás alapvető a táplálkozás és a gyógyszer-hasznosítás szempontjából, és nélkülözhetetlen a klinikai megértésben a betegségek és terápiák hatásainak értelmezéséhez.