felhnyalábok

Felhnyalábok a felhők széléből vagy közelében megjelenő, vékony és fényes sugárok megnevezése. Gyakran napfelkelte vagy napnyugta idején figyelhetők meg, amikor a Nap alacsonyan áll az égen. Színük a környezet függvényében kék-zöldes vagy rózsaszínes lehet, és gyakran úgy tűnhet, mintha a sugarak az égbolton húzódó vonal mentén haladnának.

Mechanizmusa összetett: napsugárzás refrakciója, diffúziója és visszaverődése a felhőszél élei mentén kialakuló optikai rétegekben. A jégkristályok, a vízcseppek aránya és a felhő szerkezete befolyásolja a sugarak színét, fényességét és láthatóságát. A jelenség erősen függ a megfigyelő pozíciójától és a légkör aktuális feltételeitől, például a páratartalomtól és a felhő vastagságától.

Megfigyelése rövid ideig tartó jelenség, általában néhány másodperctől néhány percig. A nyílt, sík horizontú területek előnyösebbek, és a Nap alacsony állása segíti a megfigyelést. Gyakran társul cirrus vagy altostratus felhőkhöz, és színe a fény útjának hosszától, páratartalomtól és a felhő mikrostruktúrájától függ.

Vitatható és kevéssé szabályozott terület: a jelenség nem része a hivatalos meteorológiai terminológiának, és a szakirodalomban ritkán találhatók mélyreható elemzések. A felhnyalábok kifejezés főként az amatőr és népszerű szemléletű forrásokban szerepel. További megfigyelések és mérési adatok segíthetnének feltárni előfordulási gyakoriságukat, képződési feltételeiket és spektrális jellemzőiket.

Lásd még: crepuscular rays, anticrepuscular rays, atmospheric optics, cloud-edge scattering.