felborulni

Felborulni egy magyar ige, amely azt jelenti, hogy valami a függőleges vagy egyensúlyban lévő állapotából átfordul vagy felborul. Intransitív értelemben általában akkor használjuk, amikor egy tárgy vagy személy elveszíti az egyensúlyát és oldalára vagy a tetejére dől. A jelenség lehet rövid ideig tartó, például egy elesés, vagy hosszabb ideig tartó állapotváltozás is, például egy megdöntés vagy felborítás.

Gyakori használati területek közé tartozik a járművek és tárgyak stabilitásának leírása. Például egy autó felborulhat baleset során, egy kerékpár felborulhat kanyarodás közben, és egy hajó felborulhat hullámzás vagy erős szél hatására. Emellett emberek esetében is értelmezhető, ha valaki felborul a mozgás közben vagy elejti a testsúlyát. Metaforikusan a kifejezés használható terv vagy állapot megszakítására is, azt fejezve ki, hogy a korábban tervezett sorrend vagy rend felbomlott.

Okok és tényezők közé központi szerepet játszik a tömegközéppont eltolódása vagy külső erők hatása. Ha a test vagy tárgy súlypontja olyan helyre kerül, amelyet a talaj vagy alátámasztó felület már nem képes visszaállítani, a forgatónyomaték dominál, és megkezdődik a felborulás. Külső tényezők lehetnek például lengés, oldalirányú erőhatás, hirtelen manőverek vagy instabil terhelés.

Etimológia szerint a fel-, illetve a borul alapokból tevődik össze: a fel- előtag hangsúlyozza a mozgás irányát vagy a megelőző állapotból történő elmozdulást, a borul pedig a leesést, zuhanást, összedőlésre utaló alap jelentést hordozza. A szó számos összetett alakban is előfordul, például felborítás vagy felborító.