felébredés

Felébredés a magyar nyelvben az ébredés aktusát jelenti, vagyis a tudatos ébredést a sleep-ból, a hétköznapi felébredés pillanatát. Emellett átvitt értelemben is használható: valaminek az felfogását vagy megértését jelenti, amikor valaki ráébred valamire vagy felébred a valóságra. A kifejezés gyakori a mindennapi beszédben és a széles körű irodalmi-szövegekben egyaránt.

Etymológiailag a felébredés a fel- előtaggal ellátott ébredés szóképe, amely a megint és teljesítés érzetét hangsúlyozza. Az ébred szó a magyar alapige, amely a fel- nélkül is létezik (ébred), és ébredés (n.) vagy felébredés formában fordul elő. A fel- előtag hangsúlyozza a folyamat lezárását vagy kezdetét egy új állapotban.

A tudományos megközelítésben a felébredés a tudatosság visszatérését jelenti a sípoló vagy alvási állapotból. Az ébredés általában a nem-REM alvásból vagy REM alvásból történik, és erős ébresztési kiváltó tényezők lehetnek a cirkadián ritmus (nappali fény), a belső hormonrendszer, illetve az agy retikuláris activating rendszere. Az ébredést gyakran kíséri átmeneti kognitív zavar vagy álmosasság, amely néhány perctől több percig tarthat.

Metaforikusan a felébredés olyan társadalmi vagy személyes felismerést is jelent, amikor egy egyén vagy közösség ráébred egy problémára, igazságra vagy értékre. Ilyenkor a beszéd gyakran a tudatosság szélesebb körű megújulását (például klímaváltozásra, jogokra vagy etikai kérdésekre) írja le.