fehérít

Fehérítés, vagy fehérítés folyamata, a színes vagy elszennyezett anyagok színének eltávolítását vagy világosítását jelenti. A folyamat lehet kémiai, fizikai vagy optikai jellegű, és célja a termékek esztétikai vagy technikai tulajdonságainak javítása.

A leggyakoribb módszerek közé tartozik a kémiai oxidáló fehérítés, amely különféle oxidálószerekkel történik. Ide tartozik a nátrium- vagy kalcium-hipoklorit alapú fehérítés, gyakran használják a textil- és papíriparban, valamint a hidrogén-peroxid alapú fehérítés, amelyet sok preferál környezetbarátabb alternatívaként. Ezen vegyületek általában színeket és foltokat bontanak le oxidatív úton. Speciális alkalmazásban peroxidos vagy savas összetételű keverékek is előfordulhatnak.

Az optikai fehérítés olyan módszer, amely fényelnyelésre és fluoreszkáló anyagokra támaszkodik. Ezek a fluoreszcens fehérítő adalékanyagok ultravilágot elnyelik és kékes fényt bocsátanak ki, így aanyag a szemünk számára fehérebbnek tűnik, anélkül hogy a szín összetétele jelentősen megváltozna.

Kiterjedő környezeti és egészségügyi vonatkozásai vannak: klórtartalmú fehérítők alkalmazása során melléktermékek és hulladék keletkezhet, míg hidrogén-peroxidalapú fehérítés általában kevésbé káros, de a folyamatok szabályozása és a hulladékkezelés fontos. A fehérítés alkalmazási területei közé tartozik a textil- és papíripar, a faipar, bizonyos élelmiszer-ipari fehérítések és a fogfehérítés. A tényleges módszer kiválasztása a termék típusa, a kívánt fehérség és a környezeti előírások függvénye.