fajták

Fajták (fajtán belüli populációk) egy fajon belül olyan egységek, amelyeket a szelekció és a tenyésztés révén állandósítottak, és amelyek jellemző külső jegyekkel és viselkedésbeli sajátosságokkal rendelkeznek. A fajokon belüli variációkat gyakran rokonsági kapcsolatok és genetikai különbségek alapján különböztetik meg. A fajták általában nem taxonómiai alapon külön szintet alkotnak, hanem gyakorlati kategóriát jelentenek. A fajták létrejöttére a gazdasági, kulturális és esztétikai igények hatottak.

Állatoknál a fajtákat gyakran a külső jegyek mellett a munkaképesség és a temperamentum alapján alakítják ki. Például kutyafajták között léteznek munkakutya, terelőkutyák, sport- és társasági fajták; macskák és más háziasított fajok is rendelkeznek fajtákkal. Növényeknél a fajtákat kultivarokként vagy folyamatos nemesítés eredményeként kapjuk.

Szabványok és nyilvántartás: tenyésztői szervezetek és nemzetközi és hazai klubok dolgozzák ki a fajták standardjait, és regisztrálják a törzskönyvi adatbázisokat. A standardok iránymutatást adnak a kívánatos tulajdonságokra és az egészséges tenyésztésre.

Etikai és egészségügyi szempontok: a tenyésztés során felmerülő problémák közé tartozik a szelekcióból adódó örökletes betegségek fokozott előfordulása, a genetikai diverzitás csökkenése. Felelős tenyésztés, rendszeres egészségügyi szűrés és állatjólétre vonatkozó irányelvek fontosak.

Hazai példák: Magyarországon a fajták fogalma része a kulturális örökségnek. A magyar vizsla, a komondor, a puli és a kuvasz olyan köztudott fajták, amelyek történelmi és modern szerepet töltenek be. A fajták fogalma nem korlátozódik a kutyákra: a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben a különböző fajták segítik a termelékenységet és a sokféleséget.