erforráskorlátok

Az erőforrás-korlátok olyan beállítások, amelyek egy vagy több számított erőforrás felhasználását korlátozzák, hogy egy folyamat vagy rendszer ne használjon többet a megengedettnél. Előfordulnak operációs rendszereken, multi-tenant környezetekben, felhőalapú szolgáltatásokban és adatbázisokban. A korlátok célja a stabilitás, a kiszámíthatóság és a fair erőforrás-megosztás.

Általános mechanizmusok közé tartoznak a processzorszintű korlátok, esetenként hard versus soft limit, és a beszerezhető erőforrások specifikációja. Linuxon például a RLIMIT_CPU, RLIMIT_AS, RLIMIT_FSIZE, RLIMIT_NOFILE, RLIMIT_NPROC. A cgroups és a namespace-ek izolációt és kvótákat biztosítanak a folyamatcsoportok számára. Konténerekben és felhőszolgáltatásokban gyakori a korlátok alkalmazása a resources.limits, requests vagy quotas formájában.

Tipikus korlátok közé tartoznak a CPU-idő, memória, tárhely, fájlleírók száma (open file descriptors), hálózati sávszélesség, futó folyamatok száma. Kétféle korlátot különböztetünk meg: kemény (hard) és lágy (soft) korlátokat; a lágy korlát legfeljebb a kemény korláton belül módosítható.

Az intézkedés mértéke attól függ, hogy melyik környezetben alkalmazzák. Rendszergazdai felügyelet esetén monitorozásra és riasztásokra van szükség (például top, vmstat, iostat vagy felhőalapú monitorozás). Túllépés esetén alkalmazható a teljesítmény throttlingja, folyamat- vagy konténerleállítás, vagy OOM-ölés.

Az erőforrás-korlátok segítik a stabilitást és a kiszámíthatóságot, ugyanakkor túl szigorú beállítás esetén előfordulhat a teljesítmény csökkenése vagy a folyamatok lefagyása. Jó gyakorlat a kiindulási alap beállítása, tesztelés, fokozatos növelés és az eseményalapú értesítés.