említettél

Említettél is a magyar ige említeni (to mention) 2. személy egyes számú, múlt időbeliséget kifejező alakja. Ez a formában megnyilvánuló cselekvés a beszélő szerint korábban történt, és a mondat alanyától, az önmagabiztos vagy baráti beszédben használt te személytől származik.

Morfológiailag az ige töve az említ-, a múlt időhöz kapcsolódó -tél végződés kerül, amely a magyarban a 2. személy egyes számú múlt idő jellegzetes formája. Ezzel az alakzattal jön létre az említettél alak, amely a mondatban a beszélő által utalt ember tevékenységének korábbi megemlítésére utal. Az alak például az -l- végződésű igéknél általában így képződik: említ- + -tél → említettél.

Használatát tekintve az említettél formát gyakran használják kijelentő mondatokban és beszámoló szerű beszédben egy olyan past action leírására, amelyet a címzett végzett. Például: Említetted, hogy eljössz a megbeszélésre. Itt a mondat utal arra, hogy a másik fél korábban említett valamit. Formáját kulturális vagy személyes beszédben is előforduló módon is megjelenik: Öntől származó, formalitástól függően "Ön említette" formában is előfordulhat.

Etimológiailag a szó az igei alapszóból származik, amelyből a említeni (to mention) és a rokon említés (mention) képződik. A kapcsolódó formák közé tartozik a jelen idő 2. személyes "említed", a melléknévi participium "említett", valamint az említés főnévi alakja, az említés.