elzáródással

Az elzáródás olyan állapot, amelyben egy átjáró, ér vagy más csatorna részben vagy teljesen elzáródik, ezáltal az áramlás jelentősen korlátozódik vagy megáll. Az elzáródással járó kórképeket gyakran a keringési és az emésztő- vagy légzőrendszer érintettsége jellemzi, és a fennálló szövetek oxigén- és tápanyagellátását súlyosan befolyásolhatják.

Gyakori példák közé tartozik az artériás vagy viszonylagosan elzáródó vérellátás a test különböző területein, például agyban vagy szívben, ami ischaemiás eseményekhez vezethet; tüdő- vagy bélelzáródás; valamint a retina vérellátását érintő elzáródás. Okok lehetnek trombózis, embólia, érelmeszesedés, külső nyomás vagy tumor által kifejtett tömörítés, valamint bizonyos gyulladásos vagy posztoperatív állapotok.

A diagnózis gyakran képalkotó vizsgálatokkal történik, például CT- vagy MR-angiográfiával, ultrahangvizsgálatokkal és specifikus laboratóriumi tesztekkel. A kezelés függ az elzáródás helyétől és okától, de általában sürgősségi intézkedéseket igényel: antikoagulánst vagy trombolitikumot adnak, mechanikus trombectomiát végeznek, vagy sebészeti beavatkozás szükségessé válhat. Bizonyos esetekben tüneti kezelés és kockázatkezelés (életmóddal és gyógyszeres profilaxissal) a hosszú távú megelőzés alapja.