döntéstudomány

Döntéstudomány olyan interdiszciplináris terület, amely a döntéshozatali folyamatok megértésére, modellezésére és hatékony támogatására törekszik. Ötvözi a döntéselmélet, a valószínűség- és statisztikatudomány, az operációkutatás, a kognitív tudomány és a viselkedéstudomány felismeréseit, hogy képzett becsléseket és optimális vagy közel optimális döntéseket tegyen lehetővé különböző környezetekben.

A döntéstudomány célja a döntési problémák formalizálása, a bizonytalanság kezelése és a kockázat-értékelés beépítése a döntési folyamatba. Ide tartozik többek között a döntési analízis, a több-értékeléses döntésértékelés (MCDA), a Bayes-i döntéselmélet, az optimalizálás és a szimulációs módszerek, valamint a döntéstámogató rendszerek tervezése és alkalmazása. A terület kiemelt figyelmet fordít az adatokkal és információval való jobb értelmezésre, a döntéshozók értékeinek és preferenciáinak integrálására, valamint a bizonytalanság mérséklésére.

Historikusan a döntéstudomány a műveleti kutatásból és a döntéselméletből nőtt ki; fontos befolyásolók közé tartozik Herbert A. Simon kényszerítő korlátos racionalitásának koncepciója és Kahneman–Tversky kockázatfeltevési elmélete. A terület ma számos alkalmazási területen jelen van: üzlet, pénzügy, közszféra, egészségügy, környezetvédelem és infrastrukturális projektek.

A megközelítések gyakran kombinálják a kvantitatív modelleket a kockázatkezeléssel és a gyakorlati döntéshozói ismeretekkel, és folyamatosan fejlődnek olyan témák köré, mint a robusztus döntéshozatal, az adaptív politikák és az etikai, átláthatósági kérdések.