disperszió

Disperszió általános értelemben valamely jelenség vagy anyag szétválását, szóródását jelenti különböző összetevőkre vagy irányokra. A szó több tudományágban használatos, és konkrét tartalma a kontextustól függ.

Optikában a disperszió azt az effektust írja le, hogy egy anyag törésmutatója hullámhossz-függő, ezért fehér fény komponensei (színei) eltérő mértékben törnek meg és szétválnak; legismertebb példája a prizma vagy a szivárvány. A telekommunikációban és optikai szálaknál a kromatikus disperszió impulzusok időbeni szétszóródását okozhatja, ami jelátviteli torzulást eredményez.

Kémiában és anyagtudományban diszperziónak nevezik a heterogén rendszereket, ahol egy diszpergált fázis finom részecskéi egy folyamatos fázisban helyezkednek el (kolloidok, emulziók, szuszpenziók). A stabilitást felületi aktív anyagokkal, pH-beállítással vagy mechanikai keveréssel lehet befolyásolni.

Statisztikában a disperszió a megfigyelések szóródását méri; ide tartoznak a szórás, variancia, interkvartilis terjedelem és tartomány. Ökológiában a fajok térbeli eloszlására vagy egy populáció egyedeinek szétterjedésére utal.

A disperszió kezelése és mérése a területtől függően speciális módszereket és kompenzációt igényel, de közös jellemzője a komponensek vagy adatok különbözőségének és eloszlásának vizsgálata.