csúsztatás

Csúsztatás olyan kommunikációs és adatelemzési gyakorlat, amely során a tények, adatok vagy érvek közlése oly módon történik, hogy a következtetés a valóságtól elferdülj vagy megtévesztő legyen. A kifejezés utal arra, hogy az információk bemutatása „kicsúszik” a hivatkozott kontextusból, és így a hallgató vagy olvasó egy előnyösebb vagy alternatív értelmezést fog fel.

Formái közé tartozik a nyílt és a rejtett csúsztatás. Nyílt csúsztatás például, amikor a közölt adatokból szándékosan hiányzik a szükséges kontextus, vagy csak azokat a számokat hozzák nyilvánosságra, amelyek kedvező következtetést erősítik. Rejtett csúsztatás lehet a mérés módszertanának elhallgatása, a csoportok közti különbségek alábecslése, vagy a példák szelektálása úgy, hogy egy állítás támogatható legyen. Gyakori területek közé tartozik a média, a politika, a tudományos publikációk és a piaci kommunikáció, ahol a cél gyakran a hallgató meggyőzése bizonyos nézetek felől.

A csúsztatás káros hatású lehet: csökkenti a transzparenciát, alááshatja a bizalmat és félrevezethet. Megelőzése érdekében fontos a teljes adathalmaz közlése, a módszertan világos bemutatása, a kontextus megőrzése és a több forrásból származó ellenőrzés.

Lásd még: torzítás, adathamisítás, manipuláció.