csillósok

Csillósok (Ciliophora) egysejtű protisták, amelyek jellegzetes testfelületüket vagy részeit borító csillók (cilia) működtetik. A csillók koordinált mozgást és táplálékfelvételt is lehetővé tesznek. A ciliáták többféle életmódot alakítottak ki: szabadon élőek édes- és sós vizekben, talajban élőket is találunk, illetve számos faj szimbionta vagy parazita.

Sejtszerkezetükben különleges a kettős magrendszer: egy makronucleus (makronukleusz), amely a mindennapi sejtfunkciókat irányítja, és egy vagy több mikronucleus (mikronukleusz), amely a szexuális öröklődésben vesz részt. Étkezésükhöz az oralis apparatusz, az úgynevezett cytostome és a tápcsatorna szolgál. A pellicle alatti alveoláris réteg és a fejlett oro- és ciklusképző szervek jellemzőek rájuk. A mozgást csillók végzik; kontraktilis vacuóláik osmoregulációt és vízierősséget szabályoznak.

Életmód és szaporodás: A legtöbb csillós szabadon élő vagy planktonikus, de sok faj kapott kölcsönöztetett szerepeket szimbiótáként is. Szaporodásuk általában aszexuálisan történik bináris hasadással; a mikronukleusz részt vesz a sexuális szaporodásban, például konjugációban. Stressz hatására egyes fajok cisztát képeznek.

Jelentőség: A csillósok fontos szereplők a mikrobiális közösségekben, bakterio- és algafogyasztóként részt vesznek az ökoszisztémákban. Emberre közvetlenül ritkán hatnak; parazitaként előfordul a Balantidium coli. Laboratóriumi modellorgazmusokként is használják olyan fajokat, mint a Paramecium és a Tetrahymena.