csecsemkeresztséget

Csecsemkeresztség, vagy infant baptism, az egyes keresztény vallási hagyományokban a beavatás jelképes és gyakorlati formája, amelyet általában csecsemők vagy nagyon fiatal gyermekek számára végeznek. A szertartás gyakran vízhasználattal és a Szentháromság nevének felolvasásával történik, és célja a gyermeket a keresztény közösséghez kötni.

A szertartás gyakorlata vallásonként eltérő lehet. A katolikus, görög orthodox, lutheránus, anglikánus és sok református gyülekezetben a gyermek beavatását látják a közösségbe, a kegyelem átruházását és a gyülekezet tagjává tételét hangsúlyozva. A keresztszülők (keresztszülők) gyakran a szülők társaságában állnak, és hitet, valamint a gyermek keresztény nevelését vállalják el helyette. A szertartás eleme lehet a víz származási módjának megadása (öntés, hintés vagy merítés), a fehér ruhát jelképező ruházat, a gyertyafény és a keresztség jelképeinek megáldása.

A teológiai értelmezés fontos különbségeket mutat. Sok nyugati és keleti egyház úgy véli, hogy a keresztség megalapozza a hitet szolgáló kegyelmet, megbocsátja az eredendő bűnt, és beilleszti a gyermeket a gyülekezet testébe. Bizonyos protestáns hagyományokban azonban a csecsemkeresztség jelképes ígéretet és a közösség felelősségét hangsúlyozza a gyermek hitre nevelésében.

Viták és korlátozások: egyes felekezetek, például baptisták és más Anabaptisták, elvetik az infant baptism-t, és kizárólag a személyes hitvallás után történő keresztséget fogadják el. Ez a kérdés gyakran meghatározó ökumenikus beszélgetések témája.