csapadékok

Csapadékok, vagy csapadék, a légkörből a földre hulló víz- vagy jégrészecskék összessége. A leggyakoribb formái az eső és a hó; ezen felül előfordul a jégeső, a fagyott eső és a hózápor is. A csapadék felhőkben képződik: a vízgőz kondenzálódik vagy közvetlenül kristályosodik, majd a részecskéket felhőben lévő mozgások és gyűrűzések hoznak le a földre.

Eső: folyékony csapadék, amely akkor keletkezik, ha a felhőben lévő vízpára cseppekké gyűrűdik és összetapadva lehullik. Zápor és zivatar: intenzívebb esőfajták, gyakran villámlással és mennydörgéssel. Hó és hózápor: a hideg rétegekben a hókristályok összegyűlnek és hullnak; hóesés vagy hózápor formájában érkezhet. Havazás: tartós, sűrű hóesés. Fagyott eső: a meleg rétegekben megolvadó eső a felső hideg rétegben megfagy, mielőtt a talajra érne.

Jégeső: erős feláramlásokkal a felhőben növő jégdarabok, amelyek nagy darabokra is felgyülekezhetnek és nagy magasságból hullanak le.

Mérés és hatások: a csapadékmennyiséget milliméterben adják meg; mérésére csapadékmérőt használnak. A meteorológia radarokkal, földi megfigyelésekkel és műholdakkal becslést ad a valószínű esőre, havazásra és jégesőre. A csapadék fontos a vízellátás, mezőgazdaság, közlekedés és klímaváltozás szempontjából.