citológiában

A citológia a sejtek szerkezetének, működésének és patológiás változásainak vizsgálatával foglalkozó tudományág. A vizsgálatok középpontjában a sejtek morfológiája áll, de a biokémiai és molekuláris jellemzők értelmezése is meghatározó része. A terület gyakorlata sejtszintű mintákból származó információk kiértékelésére irányul, amely alapján egészséges és kóros állapotok elkülöníthetők.

Módszerek közé tartozik a fénymikroszkópos vizsgálat különböző festési technikákkal (például Papanicolaou- és Giemsa-festés), a cytochemia és immunocyto­chemia, továbbá elektronmikroszkópia és modern molekuláris vagy citometriai technikák. A minták előkészítése és értékelése szigorú minőségbiztosítási elvek szerint történik, hogy a sejtek állapotát megbízhatóan lehessen megállapítani.

Alkalmazásai közé tartozik a diagnosztika és a betegkezelés támogatása. A legismertebb példa a méhnyak citológiája (Pap-teszt), amely a méhnyak sejtjeinek morfológiáját vizsgálja a rákszűrés céljából. Ezenkívül a finom tűvel végzett aspirációs citológia (FNAC) tumordiagnózisban és a beteg állapotának nyomon követésében játszik fontos szerepet. Prenatális citológiai vizsgálatok és fertőző betegségek felismerése is a terület feladatai közé tartozik.

A citológia a histológiával szoros kapcsolatban áll, de fókusza sejtszintű, ezért külön megközelítést igényel. A fejlődése a 19. századi sejttan megalapozásától a 20. századi festési technikák fejlődéséig vezethető vissza, amely lehetővé tette a rutin diagnosztikát. A mai gyakorlatban a standardizált eljárások és beszámolási rendszerek biztosítják a megbízható eredményeket.