bioszintézises

Bioszintézises vagy bioszintézissel kapcsolatos kifejezés olyan biokémiai jelenségeket ír le, amelyek során élő szervezetek összetett organikus molekulákat állítanak elő egyszerűbb prekurzorokból. A folyamatok főként anabolikusak: energiaigényesek, és enzimrendszerek katalizálják a lépéseket. A bioszintézis során a sejt integrált anyagcserével működik, a szabályozás genetikai tényezők és környezetfüggő jelzések összjátékán alapul.

A folyamatokat két fő csoportba sorolják. A primer bioszintézis a létfontosságú sejtalkotók, például fehérjék, nukleinsavak, szénhidrátok és lipidek képződését foglalja magában. A másodlagos (speciális) bioszintézis olyan metabolitokat hoz létre, amelyek gyakran fajspecifikusak vagy környezeti alkalmazkodást szolgálnak, például pigmentek, terpenoidok, alkaloidok vagy antibiotikumok.

Példákba tartozik például az aminosavak és nukleotidok bioszintézise, továbbá zsírsavak és lipidek előállítása; növényekben és mikroorganizmusokban terpenoidok, poliketidek és más specializált vegyületek képződése. Ezek a bioszintetikus útvonalak kulcsfontosságúak az élettani funkciókhoz, növekedéshez és adaptációhoz.

Az iparban a bioszintézis útvonalainak megértése és irányítása lehetővé teszi metabolikus mérnökség és szintetikus biológia alkalmazását. Sejtalapú gyártó rendszerek révén bioalapú gyógyszerek, anyagok és bioüzemanyagok előállítása válik lehetségessé, gyakran genetikai módosításokkal és optimalizált fermentációs folyamatokkal.