becslést

Becslés a hiányos vagy korlátozott mérés esetén közelítő érték megállapításának folyamata. A becslés az adatokból vagy megfigyelésekből származó információ alapján történik, és lehet egyetlen értékből álló pontbecslés vagy egy tartományt megadó intervallumbecslés. A becslés eredménye mindig bizonytalansággal jár, amelyet általában standard hibával vagy konfidencia-szinttel adják meg. A fogalom elterjedt a statisztikában, a tudományos kutatásokban, a gazdasági elemzésekben és a mérnöki tervezésben.

Statisztikai értelemben két alapvető típus létezik: pontbecslés és intervallumbecslés. A pontbecslés egyetlen értéket ad a vizsgált paraméterre, például a populációátlag becslését. Az intervallumbecslés pedig egy olyan tartományt ad meg, amelyben a paraméter a meghatározott megbízhatósági szint mellett várhatóan elhelyezkedik, ezzel kifejezve az előrejelzés bizonytalanságát.

Módszerek közé tartozik a maximum likelihood becslés (MLE), a legkisebb négyzetek módszere (OLS) és a Bayesi becslés. Ezek különböző feltételezéseket és kiindulópontokat alkalmaznak, és különböző tulajdonságokhoz vezetnek.

Fontos tulajdonságok közé tartozik a torzítatlanság (bias), a variancia, a négyzetes hiba (MSE), a konzisztencia, az hatékonyság és a robusztusság. A becslés megbízhatósága függ a mintavételi tervtől, a modellfeltevésektől és az adatok minőségétől.

Gyakorlati jelentősége abban van, hogy a becslésekkel és a hozzájuk kapcsolódó bizonytalanságokkal informált döntéseket lehet hozni a tudományos következtetések és a gyakorlati alkalmazások során.