bizonytalanságokkal

Bizonytalanságokkal egy olyan állapotot ír le, amelyben egy állítás, becslés vagy döntés nem bizonyos. A bizonytalanságok forrásai közé tartozik a hiányos információ, a mérések és modellek hibái, valamint a jelenségek természetes variabilitása. A tudományos és gyakorlati tevékenységekben gyakran két fő típust különböztetnek meg: epistemikus bizonytalanság (tudásalapú) és aleatorikus vagy valószínűségi bizonytalanság (a véletlen jelenségek okozzák).

Az epistemikus bizonytalanság csökkenthető új adatokkal, kísérletekkel, jobb modellekkel vagy adatelemzési technikákkal. Az aleatorikus bizonytalanság viszont alapvetően a természetes véletlenek eredménye, és teljesen megszüntetni nem lehet; inkább mérhető és leírható, például valószínűségek és intervallumok felhasználásával.

A bizonytalanság kezelésére gyakran alkalmazzák a bizonytalanság kvantifikálását, valószínűségi modellezést, konfidencia-intervallumok értelmezését, érzékenység- és szcenárió-elemzést, valamint robusztus vagy adaptív döntéshozatali megközelítéseket.

Szakterületek széles köre, például a klímaváltozás előrejelzése, orvosi vizsgálatok értékelése, mérnöki tervezés, gazdasági előrejelzések és közpolitikák meghatározása, mind a bizonytalanságok megértésére és kezelésére támaszkodik. Az érthető és provokatív megközelítés nélkülözhetetlen a felelős döntéshozatalhoz.