bankjegyet

A bankjegy olyan hivatalos fizetőeszköz, amelyet egy ország központi bankja vagy valutahatósága bocsát ki. A bankjegy értéke a kibocsátó garanciáján alapul, és a készpénzfizetés jogi keretei között általánosan elfogadott a nemzeti gazdaságban. Bankjegyeket leggyakrabban kereskedelmi tranzakciókban használnak, bár a digitális fizetés egyre nagyobb szerepet kap.

A bankjegyek anyaga általában pamutszálakból készült papír vagy polimer alapú anyag. A nyomás során intaglio vagy ofszet technikát alkalmaznak, és a tervezés részeként beépítenek különféle biztonsági elemeket. A tartósság és a hamisítás elleni védelem érdekében ezek a jegyek gyakran több rétegűek és korszerű megoldásokkal rendelkeznek.

A bankjegyeket védelmezik a hamisítástól olyan elemek, mint vízjel, biztonsági sáv, hologram, mikronyomtatás, színváltó tinta és UV-reaktív motívumok. A névértékek és formátumok országonként változnak, gyakran tüntetik fel történelmi személyek, nemzeti jelképek vagy kulturális motívumok motívumait.

Az egyes országok bankjegyeit általában a központi bank vagy a pénzügyminisztérium bocsátja ki és felügyeli. A bankjegy terve és kibocsátási ütemterve tükrözi az adott ország történelmi és kulturális identitását, továbbá folyamatosan frissítik a felhasznált biztonsági elemeket a hamisítás elleni védelem érdekében.

Magyarországon a bankjegyeket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bocsátja ki, és a forint (HUF) az ország hivatalos fizetőeszköze. Az MNB rendszeresen megújítja a bankjegyeket, új sorozatokat vezet be, korszerűbb biztonsági elemekkel és a hazai kultúra motívumaival.