azonosítója

Azonosítója a magyar nyelvben az azonosító (identifier) főnév birtokos személyjelben. Az “azonosítója” tehát a harmadik személy birtokos formája, amely azt fejezi ki, hogy valaminek van saját azonosítója, például „azonosítója” egy személyé, eszközé vagy rekordjáé. A kifejezés gyakran használatos olyan mondatokban, ahol egy adott entitás azonosítója kerül megnevezésre.

Azonosító szó azonosítózó, azonosításra utaló gyökből származik: azonos jelentésű, azonosító vagy azonosító vonatkozó. A -ító képzőből álló szó olyan eszközt vagy funkciót jelöl, amely azonosítást végez. Az élőbeszédben és írásban azonosító lehet például egy felhasználói azonosító, egy eszközazonosító vagy egy személyt azonosító szám. A privacy és adatvédelem kontextusában gyakori kifejezés az azonosító adatok vagy személyazonosító adatok használata, amelyek segítségével azonosítható egy személy.

Gyakori összetételek közé tartoznak a felhasználói azonosító, a felhasználónév, valamint a személyazonosító igazolvány (irt: azonosító okmány). Jog- és közigazgatási nyelvben előfordulhatnak olyan kifejezések is, mint adóazonosító jel, amely a adózáshoz kapcsolódó azonosító számot jelöli. Röviden: azonosítója konkrétan annak az entitásnak az azonosítóját jelöli, amelyről beszélünk.