arteriolákból

Arteriolák (singular arteriola) a vérerek kicsiny ágai, amelyek a nagy artériákból a kapilláris hálózat felé vezetnek. Ezek a kiserek a keringés ellenállásának jelentős részéért felelősek, és a szövetek vérellátásának elsődleges szabályozói. Átmérőjük általában 10–100 mikrométer körül van, faluk pedig a tunica intima (endothelium), tunica media (sima izmok) és gyakran vékony tunica adventitia összetevőiből áll.

Anatómiailag a fal szerkezete lehetővé teszi a lumen gyors változtatását, így az arteriolák jelentős mértékben befolyásolják a szövetek vérellátását és a keringési nyomást. A tunica media vastagsága és a sima izmok sűrűsége lehetővé teszi az ér tónusának gyors módosítását, amely közvetlenül ellenállást és véráramlást generál a kapilláris hálózat felé.

Funkcióik közé tartozik a helyi vérellátás szabályozása és a vérnyomás stabilizálása (autoregulation). A vasomotoros tónus alakulását befolyásolja a helyi metabolizmus (CO2, O2, pH), endothelium által termelt tényezők (például NO és endothelin-1), valamint idegi és hormonális hatások. A szabályozás összetett, és a közvetlen idegi beavatkozás mellett fontos a helyi, endothelialis jelátvitel is.

Klinikai jelentőségük közé tartozik a hipertónia és a diabetes mellitus hosszú távú hatása, amelyek arterioláris remodelációt és szklerotizációt idézhetnek elő. Ez microangiopátiához és szöveti perfúziós zavarlhoz vezethet, például a retinában vagy a vese glomeruláris rendszerében. Az arteriolák kulcsszerepet játszanak a precíz területi vérellátásban és a vérnyomás helyi szabályozásában.