aromaanyagok

Az aromaanyagok olyan illékony vegyületek, amelyek az élelmiszerek, italok és más termékek illat- és ízvilágát létrehozzák vagy módosítják. A percepcióban az illat és az íz együtt játszik jelentős szerepet, ezért ezek az anyagok fontos tényezők a termékek észlelésében.

Általában két fő csoportba sorolják őket: természetes aromaanyagok és mesterséges vagy természet-identikus aromaanyagok. A természetes aromaanyagok olyan illékony vegyületek, amelyeket növényekből vagy más élelmiszer-összetevőkből nyernek ki vagy ott keletkeznek. A mesterséges vagy természet-identikus aromaanyagok olyan vegyületek, amelyeket szintetikus úton állítanak elő, vagy olyan összetevők, amelyek ugyanazt a kémiai szerkezetet vagy illat- és ízprofilt adják, mint a természetben előforduló anyagok.

Jellemző példák közé tartozik a vanillin (vanília íz), limonén (citromos illat), eugenol (szegfűszeges jegy), mentol (menta illat). Az aromaanyagok több kémiai osztályba sorolhatók, például terpenek, észterek, aldehidek, ketonok és laktónok.

Használatuk széles: az élelmiszer- és italiparban, gyógy- és konzerveknél, édességekben, kenyér- és tejtermékekben, valamint kozmetikai és illatszer-iparban.

A szabályozás és a biztonság tekintetében az aromaanyagokat általában élelmiszer-adalékanyagokként vagy íz- és illatanyagként kezelik. Az Európai Unióban a 1334/2008/EC rendelet és az EFSA értékelése határozza meg, mely anyagokat lehet használni és milyen mennyiségben. A címkézés és a végső felhasználás szempontjából pedig szükség van a releváns összetevők megjelölésére.