alveolák

Alveolák, vagy alveolata, az eukarióták egyik nagy törzse a SAR csoporton belül. Nevüket a sejtek felszíne alatt elhelyezkedő cortical alveolákról kapták, amelyek membránnal borított, veseként működő szelektív struktúrák, és hozzájárulnak a sejtszerkezet stabilitásához. Az alveoláták közé tartozik három fő alklassz: a ciliáták, a dinoflagelláták és az apikomplexák.

Jellemzők és alklasszok:

- Ciliáták (Ciliophora): gazdag fészek alakú sejtek, amelyek a mozgást és táplálkozást ciliákkal valósítják meg. Magukban két magvat (makro- és mikronukleusz) és komplex szexuális életciklust mutatnak.

- Dinoflagelláták (Dinoflagellata): gyakran két zászlóval mozgó egysejtűek, sokfélék és részben photoszintetizálóak. Néhány faj összetett a thékáival védett sejttesttel rendelkezik; részt vehetnek a rétegvizek ökológiájában és a korallok szimbiontájaként is.

- Apikomplexák (Apicomplexa): főként paraziták, az életciklusukban az inváziós szerkezetek (apical complex) segítik a gazdasejtbe való behatolást. Ide tartozik több jelentős emberi parazita, például a Plasmodium (-malária okozója) és a Toxoplasma.

Életközeg és ökológiai szerep:

Alveolák a tengeri és édesvízi környezetekben gazdagok, és számos fotoszintetizáló vagy mixotróf faj található köztük. Néhány dinoflagelláta korallok szimbiontái, míg a parazitikus apikomplexák emberre és állatokra is veszélyesek lehetnek. Az alveolák fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémák energiaátvezetésében és biogeokémiai körforgásaiban.