alkoholtartalom

Az alkoholtartalom az italban található etanol térfogat-százalékos arányát jelenti, amelyet általában ABV-nek (alcohol by volume) hívnak. Ez a mérőszám megmutatja, hogy az adott ital teljes térfogatához viszonyítva mekkora része etanol. Az alkoholtartalom a palackos termékeken és címkéken a leggyakoribb és legkövetkezetesebb információ a fogyasztók számára.

Mérés és becslés: A legtöbb esetben az alkoholtartalmat gyártói és laboratóriumi vizsgálatokkal állapítják meg. Gyakori módszer a fermentáció előtt és után jegyzett sűrűség (OG és FG) mérése, és az alábbi becslési képlet alkalmazása: ABV körülbelül (OG − FG) × 131,25. Ezen felül előfordul, hogy az ABV-t közvetlenül alkoholdistillációval vagy más sűrűség- és densitometriai módszerekkel mérik. A mérés és a feldolgozás a sörök, borok és szeszes italok esetében is széles körben használt.

Értelmezés és korlátozások: Az ABV önmagában az etanol mennyiségét mutatja a folyadék térfogatához viszonyítva; nem ad információt más alkoholszármazékokról vagy ízanyagokról. A mérés eredményét befolyásolhatja a hőmérséklet, a keveredés és a gyártási eltérések. A címkén feltüntetett ABV a termék adott példányára vonatkozó érték lehet.

Jogi és gyakorlati szempontok: Sok országban kötelező az alkoholtartalom feltüntetése a címkén. Az ABV-t százalékban adják meg; néhány helyen a proof egységet is használják, ahol a proof az ABV kétszerese. Az alkoholtartalom kulcsfontosságú a fogyasztói döntésekhez és az italok besorolásához. Általános tartományok: sörök körülbelül 4–6% ABV, borok kb. 10–15% ABV, szeszes italok gyakran 40% ABV felett.