alkaloidák

Az alkaloidák olyan nitrogéntartalmú, általában bázikus és heterociklusos szerkezetű szerves vegyületek, amelyek többsége növényekben fordul elő mint másodlagos metabolitok. Sok közülük erős biológiai hatást fejt ki, ezért fontosak mind a növényvédelmi, mind az orvostudományi kontextusban.

Főként növényekben találhatók, például a Solanaceae, Papaveraceae, Rubiaceae, Cinchona és más családok képviselői között. Bioszintézisük aminosavakból induló útvonalakon valósul meg, gyakran triptofánból, tirosinból vagy más előalakokból, és a különböző heterociklusok kialakulásával végződik.

Jelentősebb szerkezeti csoportjaik közé tartoznak az indol-alkaloidok (például strychnin, vincristin, yohimbin), isoquinolin-alkaloidok (morfin, kodein, papaverin), tropán-alkaloidok (atropin, scopolamin, kokain) és piperidin-alkaloidok (nikotin). Emellett purin-alkaloidok is előfordulnak, például koffein és teobromin.

Hatásuk és felhasználásuk tekintetében a növényi védekezésben betöltött szerepüket, valamint a klinikai alkalmazásokat említhetjük. Emberben sok alkaloid gyógyszer-alapanyag: például morfin és kodein fájdalomcsillapításra, atropin szemvizsgálatokhoz és bizonyos neuromuszkuláris hatásokhoz, valamint kininnal maláriaellenes kezeléshez kapcsolódik. Egyes alkaloidok mérgezőek is lehetnek, és dózistól függően toxikus hatásúak.

Az "alkaloid" elnevezés a 19. századból származik; a szó a nitrogéntartalomra és a bázikus jellegre utal. Napjainkban több ezer ismert alkaloid létezik, és jelentős szerepük van a növények biológiájában, illetve gyógyszeripari alkalmazásokban.