alapmutatója

Az alapmutatója egy referenciaérték a statisztikai indexekben, amelyhez egy időbeli adatsor értékeit viszonyítják. Gyakran a bázisidőszakra vagy a bázisévre állítják be, és az értékek kiinduló pontként 100-at vehetnek fel.

Számítási elv: egy adott időpontot tartalmazó mutató I_t a következőképpen számítható: I_t = (V_t / V_base) × 100, ahol V_t a megfigyelt érték az időpontban, V_base pedig a bázisérték. Ennek megfelelően a bázisidőszak I_base = 100. A 100 fölötti értékek növekedést, a 100 alatti értékek visszaesést jeleznek a bázishoz képest.

Értelmezés és használat: az alapmutató lehetővé teszi a relatív változások és trendek összevetését hosszabb időszakon át. Gyakori példákban előfordulhatnak fogyasztóiár-indexek (CPI), termelési és kereskedelmi mutatók, illetve egyéb gazdasági indexek. A bázisérték kiválasztása meghatározza az index értelmezését és a vizsgált időszakok összehasonlíthatóságát.

Korlátok: a kiválasztott bázisév vagy bázisidőszak hatással van az index alakjára, így különböző bázisú indexek nem közvetlenül összehasonlíthatók nélkül az átalakítások nélkül. Gyakori megoldás a láncolt indexelés (chain indexing), amely folyamatos összevethetőséget biztosít, de összekapcsolt rendszerben is van torzítási lehetőség.

Összegzésként az alapmutatója olyan referenciaérték, amelyhez az index-sor értékeit viszonyítják, lehetővé téve a változások könnyű értelmezését és összehasonlítását különböző időszakok között.