ablakszerkezetek

Ablakszerkezeteknek nevezett rendszerek a nyílászárók olyan szerkezeti egységei, amelyek a fény bejutását biztosítják, miközben védelmet nyújtanak a külső hatásokkal szemben. Egy ablakszerkezet általában fix üvegfelületet vagy nyitható részt tartalmaz, és központi elemei a tok (keret), az ablakszárny vagy nyíló rész, az üvegezés, a vasalatok (zárak, kilincsek, pántok) és a tömítések/víz- és légzáró szigetelések. Külső árnyékolók és más kiegészítők is előfordulhatnak.

A fő alkatrészek közé tartozik a keret (tok), amely a falba beépített tartókeret, az ablakszárny, amely a nyitást/tartást biztosítja, valamint az üvegezés. Az üvegezés lehet egyrétegű vagy több rétegű (kettős vagy háromrétegű üveg), gyakran középen gázzal töltött rétegekkel a jobb hő- és hangszigetelés érdekében. A vasalatok közé tartoznak a zárak, kilincsek és a pántok; a tömítések pedig a lég-, víz- és porzárást biztosítják.

Az ablakszerkezetek leggyakoribb anyagai a fa, PVC-U (műanyag) és alumínium, illetve ezek kombinációi (fa-alumínium, kompozit rendszerek). Profilrendszerekben jellemző a többkamrás kialakítás, amely javítja a hő- és hangszigetelést. A kivitelezésnél fontos a jó beépítés és a megfelelő tömítések alkalmazása.

Energiahatékonyság és teljesítmény szempontjából az ablakszerkezeteket hőátbocsátási tényezőkkel (U-érték), hangszigetelési osztályokkal, valamint víz- és légzárási mutatókkal értékelik. Szabványok és tanúsítványok szerint tervezik és vizsgálják őket. Karbantartásuk során gyakran szükség van tömítések cseréjére, zárak kenésére és rendszeres ellenőrzésre.