Xsugárzással

Xsugárzással (X-sugárzás) olyan jelenség, illetve gyakorlati fogalom, amely az X‑sugarak ionizáló hatására épül. Az X‑sugarak rövid hullámhosszú elektromágneses fotonok, energiájuk általában 0,1–100 keV. Gyakori előállításuk az X‑csőben történő gerjesztés, de léteznek olyan források is, amelyek radioizotópokból adnak ki X‑sugarakat. A kitettség az orvostudományban, az iparban és a sterilizálásban egyaránt fontos.

Fizikai alapok: Az X‑sugarak ionizáló fotonok, amelyeket anyaggal való kölcsönhatás során lehet detektálni. Generációjuk fő mechanizmusai a Bremsstrahlung (elektron hirtelen fékezése) és a céltárgyból származó karakterisztikus sugárzás. Az anyaggal való találkozás során dominal a fotoelektromos effektus, a Compton-szórás és ritkán a párképződés; penetrációjuk mértéke az energia és az anyag sűrűsége szerint változik.

Alkalmazások: Diagnosztikai radiológia (röntgenfelvételek, CT), fogorvosi képalkotás, ipari nem romboló tesztek és szerkezeti vizsgálatok, röntgendiffrakció és röntgenfluoreszcencia, sterilizálás és bizonyos élelmiszerek kezelése, biztonsági átvilágítás.

Biztonság és dózisok: Abszorbeált dózist Gy-ban (gray) és egyenérték-dózist Sv-ben (sievert) mérik. Példák: mellkasröntgen kb. 0,1 mSv; CT has ~5–10 mSv; éves háttérsugárzás kb. 2–3 mSv. A kockázat a dózissal arányos, ezért törekednek az ALARA elv betartására. Védelem: megfelelő árnyékolás, távolság és idő korlátozása, dosimetriai monitorozás.

Szabályozás: A sugárvédelmi és orvosi felhasználást szigorú előírások szabályozzák; a készülékek és gyakorlatok minőségbiztosítása, rendszeres kalibráció és dolgozók dózismérés is része.

Történelem: 1895-ben Wilhelm Conrad Röntgen felfedezte az X‑sugárzást, ezzel megkezdődött a modern képalkotás és a nagyvállalati ipari alkalmazások korszaka.