Végigkísérték

Végigkísérték egy magyar igei alak, amely a végnai vékép? valójában a véget kísér szókapcsolatból származó igének a múlt idejű, 3. személyű, többes számú alakja. A jelentés alapvetően “az egészen végigkísértek” értelemben használatos: olyan személyek vagy csoportok viselkedését, folyamatát írja le, akik egy eseményt, folyamatot a kezdetétől a végéig kísérnek, figyelemmel kísérnek, vagy végigvezetnek.

Etymológia szerint a szó az összetett igéből származik: a végi- jelzőhatású végig- és a kísér (kísérni) igéből. A prefixum és a gyökér együtt adja a jelentést: végig a teljes hosszában, végig a folyamaton keresztül.

Használata jellemzően transferáló és narratív kontextusban jelenik meg. Fizikai értelemben: valaki végigkísér egy személyt vagy tárgyat egy útvonalon vagy helyszínen, például “A nyomozók végigkísérték a vizsgálatot.” Metaforikusan: nyomon követésről vagy folyamat kronologikus dokumentálásáról beszélhetünk, például “A kutatók végigkísérték az eseményeket.” A kifejezés gyakran jelzi a teljes, gondosan követett vagy irányított menetrendet.

Formája és viszonya más alakokhoz: a “végigkísérni” infinitívusz, a jelen idejű alakok között például “végigkísérik” (őket/ők), és a múlt idő egyéni vagy többes számnál alkalmazható, például “végigkísérték.” Hasonló igei szerkezetekkel érhető el a végigvezetés vagy végigkövetés jelentése.

Összefoglalva, a végigkísérték a véigkísér igének múlt idejű, többes számú alakja, amely a teljes folyamat során történő kísérést vagy nyomon követést fejezi ki.