Volumentanulmányokkal

Volumentanulmányokkal a térfogat meghatározásával és térfogati tulajdonságok vizsgálatával foglalkozó tudományos és mérnöki megközelítések összességét értjük. A terület célja, hogy különböző objektumok térfogatát pontosan és ismételhetően meghatározza, legyen szó szervekről, szövetekről, mintákról vagy mérnöki alkatrészekről, továbbá a térfogati eloszlások és sűrűségek jellemzőit is feltárja.

Módszerek közé tartoznak a közvetlen mérések, például Archimédesz elvén alapuló térfogatszámítás, valamint a közvetett technikák, mint a 3D képalkotás és geometriai rekonstrukció. A modern volumentanulmányok nagyrészt imaging-alapúak: CT- és MRI-tomográfia, lézer- vagy fotogrammetria alapú 3D szkennelés, illetve voxel- vagy felületi modellezés. Sztereológiai megközelítések pedig lehetővé teszik 2D szekciókból történő térfogatbecsléseket anélkül, hogy az egész tárgyat feltárnánk.

Alkalmazások széles körűek: orvostudomány és élettan (szervek és tumorok volumetriája), biológia és környezettudomány (tárgyak és sejttérfogatok vizsgálata), anyagtudomány (anyagok porozitása és térfogatsűrűsége), régészet és archeometria (tárgyak méret- és térfogatadatai), geofizika és környezetmodellezés.

Fontos szempont a módszerek pontossága, a mérések bizonytalanságainak értelmezése és a standardizált protokollok alkalmazása. A volumentanulmányok történetében a korai egyszerű térfogatmérésektől a modern 3D imaging technikákig terjedő fejlődés figyelhető meg.