Verziókezelés

Verziókezelés olyan módszer és eszköztár, amely lehetővé teszi a fájlok és projekt állapotainak időbeni nyomon követését, módosításainak összekapcsolását és korábbi verziók visszaállítását. A verziókezelő rendszerek segítik a több felhasználós munkát, lehetővé téve a párhuzamos fejlesztést, hibakeresést, és auditorálhatóságot.

A rendszerek alapvetően két modellre oszthatók: központosított verziókezelés (CVCS) és elosztott verziókezelés (DVCS). CVCS példák közé tartozik a CVS és a Subversion, DVCS-ek pedig a Git, a Mercurial és a Fossil. DVCS-ben minden fejlesztő egy teljes példányt tárol a teljes történettel együtt, így offline is végezhet módosításokat.

Fontos fogalmak közé tartozik a repository (raktár), amely a forráskód és annak történetét tárolja; a munkahelyi másolat vagy working copy, amelyen a fejlesztő dolgozik; a staging terület (index), amely előkészíti a következő commit tartalmát; a commit, amely a módosítások rögzített egysége; a branch (ág), amely párhuzamos fejlesztést tesz lehetővé; a merge vagy rebase, amelyek az ágak egyesítését végzik; a tag, a pull request vagy merge-kérelem pedig a változtatások átadását és felülvizsgálatát segíti.

Működésének alapvető lépései közé tartozik a repository létrehozása, a módosítások hozzáadása a staging területéhez, majd a commit létrehozása, és szükség esetén a változások megosztása (push) vagy letöltése (pull/fetch) más felhasználóktól. Gyakori munkafolyamatok közé tartozik a funkciók ágakban történő fejlesztése és a merge vagy rebase alkalmazása; konfliktusok kezelése történik összeolvasáskor.

Előnyei közé tartozik a történet visszakereshetősége, a hibák izolálása és a csapatmunkában való hatékony együttműködés. Gyakori eszközök közé tartozik a Git, a Subversion, a Mercurial és a használt szolgáltatásokon keresztül a pull requestek és kódáttekintések támogatása. Az adatok integritásáról a tartalom-azonosítók és hash-alapú tárolás gondoskodik, így a történet biztonságosan megőrizhető.