Tranzitívak

Tranzitívak, vagy tranzitív igék, a nyelvtudományban olyan igék, amelyek mondatban közvetlen tárgyat vonnak maguk után, vagyis a cselekvés kimenetelét a tárgya határozza meg. A magyarban például az igék közül az olvas egy könyvet és ír levelet szerkezetek tranzitívak, mert a mondat értelme a közvetlen tárgyra irányul. Ezzel szemben az intranszitív igék, mint az aludni vagy menni, általában nem vagy nem szükségszerűen vesznek fel közvetlen tárgyat.

Vannak igék, amelyek kizárólag tranzitívak, és olyanok is, amelyek ambitranszitívak: jelentés és mondatszerkezet függvényében lehetnek tárggyal vagy tárgy nélkül használhatóak. Például egy ambitranszitív ige lehet úgy használva, hogy van közvetlen tárgy (Megnyitja az ajtót), vagy úgy is, hogy a tárgy nem jelenik meg a mondatban (Az ajtó nyílik).

A tranzitív igék jellemzői közé tartozik a közvetlen tárgy kiemelésének lehetősége és a passzív képzésre való alkalmasság. Magyarul a tárgy gyakran kifejeződik a -t toldalékkal (például könyvet, levelet), bár a jelölés a kontextustól és a mondatszemantikától függően változhat. A tranzitívak a mondatszerkezetek leírásában alapvető szerepet játszanak, és a nyelvi változások vizsgálatában is fontos alapismeretet nyújtanak.