Társtulajdonosi

Társtulajdonosi, illetve társtulajdonosi viszony a közös tulajdon olyan formája, amelyben egy ingatlan több személy tulajdonaként, feltétlenül megosztott, undivided részeivel rendelkezik. Minden tulajdonostársnak saját, arányos része van a vagyontárgyban, de nincs olyan egyedi, elkülönített rész, amelyet kizárólagos jog alapján a tulajdonos birtokolna. A használat és hasznosítás arányos a részekkel, és a tulajdonostársak együttesen felelnek a közös költségekért, adókért és a karbantartási költségekért.

Kialakulás és jogalapja szerint a társtulajdonosi viszony több módon keletkezhet: közösen szerzett ingatlan vásárlásával, öröklés útján történő átszármaztatással vagy adásvételi/ajándékozási szerződések eredményeként. A jogi keret lehetőséget ad osztatásra (felosztásra) vagy részarányos eladással, ha a co-tulajdonosok nem tudnak közös használatról vagy fejlesztésről megállapodni.

Jogok és kötelezettségek közé tartozik a közös használat joga, a tulajdoni rész arányában történő hasznosítás és a költségek viselése. Fontos, hogy jelentős döntések (például a vagyontárgy közepes mértékű megváltoztatása vagy értékesítése) általában a tulajdonostársak egyetértését vagy a szavazati arányon alapuló többséget igénylik; viták esetén jogorvoslat vehető igénybe, és szükség esetén bíróság közreműködhet.

Kezelés: egy közösségi intézmény vagy közös képviselő által a társasházakhoz hasonló keretek között történő kezelés is gyakori, különösen, ha a közös részleteket szerező, hasznosító résztvevők több ingatlannal rendelkeznek. Ha a társak között nem érkezik megállapodás, a bíróság osztatást vagy értékesítéses rendezést rendelhet el.

Kapcsolódó fogalmak: a társtulajdonosi viszony gyakran vezet társasházhoz vagy közös tulajdonhoz, ahol a közös részeket külön kezelik a magánrészektől. A jogi részletek az adott ország polgári törvénykönyvében találhatók.