Sztereotípiák

Sztereotípiák általánosított, leegyszerűsített képek vagy hiedelmek egy adott társadalmi csoport tagjairól. Ezek az állítások gyakran a csoportokra jellemző tulajdonságokat általánosítják, és előítéleteket alakíthatnak ki. Lehetnek pozitív, negatív vagy semleges irányúak, de gyakran a valóság egyedi variációit figyelmen kívül hagyják. A sztereotípiák gyors, kognitív kategorizálási eszközként működnek a mindennapi interakciókban, mégis torzíthatják a valóságot.

A kognitív megközelítés szerint a sztereotípiák a sémák vagy keretek részét képezik: gyors értékelésekhez és helyzetek értelmezéséhez szolgálnak. Ez a mentalitás csökkenti a kognitív terhelést, de fenntarthat pontatlan vagy leegyszerűsített elképzeléseket a csoportokról. Társadalmi tanulás és médiatartalmak tovább erősíthetik őket, különösen akkor, ha az egyén kevés személyes kontaktust ápol a csoport tagjaival.

Fajtái közé tartoznak etnikai vagy faji, nemi, vallási vagy kulturális csoportokra vonatkozó sztereotípiák, de megjelenhetnek foglalkozások, kor, életmód vagy más jellemzők alapján is. A hatások közé tartozik az előítéletek és a diszkrimináció kialakulása, a csoportok közötti feszültségek erősítése és a valóság torzult értelmezése.

Kialakulásuk és fenntartásuk több tényező találkozásából adódik: családi és iskolai hatások, média- és kultúrtartalmak, valamint az igazolási torzítás. Az intézményes vagy strukturális diszkrimináció is megerősítheti őket, miközben az egyének a saját csoportjaikhoz való identifikációját is formálhatja.

Csökkentésük és megváltoztatásuk érdekében különféle megközelítések léteznek: személyes kontaktus növelése a vonatkozó csoport tagjaival (kontaktus hipotézis), individuálás (az egyéneket a csoport egészének általánosítása helyett egyedi személyiségek szerint értékelni), oktatási programok és kritikai médiatudatosság, valamint a sokféleség pontosabb és realisztikusabb bemutatása a nyilvános diskurzusban.