Szivattyú

A szivattyú olyan gépi eszköz, amely energiát felhasználva folyadékot mozgat vagy emel. A működés során a mechanikai energia hidraulikai energiává alakul, ezáltal növelhető a folyadék nyomása vagy megváltoztatható az áramlás iránya. Szivattyúkat széles körben alkalmaznak víz- és üzemanyag-rendszerekben, ipari folyamatokban, épületgépészetben, mezőgazdaságban és közlekedésben.

Főbb működési elvek szerint két nagy csoportja van: pozitív térfogatú szivattyúk és centrifugálszivattyúk. Pozitív térfogatú típusok között megtalálhatók a dugattyús pumpák és a membránszivattyúk; ezek a folyadékot egy adott térfogatú kamrájába engedik be, majd onnan ki. Ezek általában pulzáló vagy egyenletes kiáramlást biztosítanak, és pontos folyadékmennyiség mozgatására alkalmasak. Centrifugálszivattyúknál a forgó impeller adja a nyomást: a gyors forgás a folyadékot a kijárat felé lökve folyamatos áramlást eredményez.

Az alapvető felépítés magában foglalja a meghajtó motorral vagy más energiaforrással rendelkező hajtást, a csöves hálózatot, és a szükséges tömítéseket illetve csapágyakat. A kivitel kiválasztása függ a közeg tulajdonságaitól (sűrűség, hőmérséklet, szennyeződések) és a kívánt nyomástól. Karbantartáskor gyakori a tengelytömítés vagy a csapágyak kopása.

Historikusan az egyik legrégebbi pumpatípus az Archimédész-féle csigaemelő, amely víz emelésére szolgált. A Ctesibius-féle dugattyús pumpa a hellenisztikus korban az egyik korai pozitív térfogatú pumpa volt. Ma a szivattyúkat szinte minden ágazatban használják a folyadékok mozgatására és nyomásának szabályozására.