Szemnyomás

Szemnyomás, vagy invazívabb nevén intraokuláris nyomás (IOP), a szem belsejében lévő folyadék, a redukciós nyomás közvetlen mérhető értéke. Az IOP-t millimetter higanyban (mmHg) adják meg. A normális tartomány általában 10–21 mmHg között van, de az egyéni értékek változhatnak. A napi ritmusban is ingadozik, és kis mértékű, körülbelül néhány mmHg-os eltolódás előfordulhat.

Mérésére több módszer létezik. A Goldmann-applanation tonometria a leggyakoribb és arany standardnak számít, amely szemfelszínre alkalmazott, szemnyomást aprólékosan meghatározza. Létezik non‑contact (légnyomásos) tonometria és rebound tonometria is; ezek kevésbé invazívak, de mért értékei befolyásolhatók a szaruhártya vastagságával és a szem állapotával. A szaruhártya vastagsága (centrális kornea vastagsága) nagyban befolyásolhatja az eredményeket, ezért a normál IOP értékek értelmezésekor ezt figyelembe veszik.

Az IOP önmagában nem mutatja a szem egészségi állapotát. Magas IOP vagy különösen, ha a látóideg épségében és a látótérben károsodás jelei vannak, glaukómára utalhat. Ugyanakkor előfordulhat normotenzív glaukóma is, ahol az IOP nem feltétlenül magas. A szemnyomás mérését a szemész rendszerint vizuális ideg és látótér vizsgálataival, valamint a szemfenék kiértékelésével egészíti ki.

Kezelése az okoktól, az IOP mértékétől és a kockázati tényezőktől függ. Lehet gyógyszeres (szemcsepp vagy néha szájon át adott gyógyszerek), lézeres beavatkozás vagy sebészeti megoldás (például trabeculoplasztika vagy valve‑tápláló elhárítás). A cél általában a szemideg védelme és a látótér megőrzése. Rendszeres felügyelet és személyre szabott terápia szükséges. Fontos a kockázati tényezők felismerése, például családi előzmény, életkor, etnikai háttér és a kor előrehaladtával növekvő glaucoma‑kockázat.