Szökévek

Szökőév vagy szökőévek alatt olyan naptári év értendő, amelyhez egy extra nap, február 29., tartozik. Ilyen évben a naptár 366 napos, és a hétköznapok száma egy nappal meghaladja a szökőévet megelőző és követő év hétfői ritmusát. A szökőév célja, hogy a naptár hosszabb távon összhangban legyen a Föld forgástengelyének és a naptári év hosszának változásával.

A gregorián naptár szabályrendszere szerint egy év szökőév, ha osztható néggyel. Ezt azonban kivonják, ha az év osztható százszal, hacsak nem osztható 400-zal is. Ennek eredményeképp a 400 éves ciklusban 97 szökőév van, és 303 sima év. A hosszú távú pontosság érdekében ezt a szabályt alkalmazva az év átlagos hossza kb. 365,2425 nap, ami közelebb áll a tropikus év hosszához, mint a korábbi, csak 4-es alapon működő rendszer.

Történetileg a szökőévek koncepcióját a juliai naptár hozta be, amelyben minden 4. év szökőév volt. A gregorián reform 1582-ben vezette be a megváltó szabályt, hogy korrigálja az accumulált hibát, amely miatt az évszakok a naptárhoz képest egyre elcsúsztak. A reform során kényelmetlenségek elkerülése érdekében történtek azóta is megőrzött rendezettségek: 400 évente 97 szökőév.

Példák: 2000 szökőév volt (400-on belül), 1900 és 2100 nem szökőév; 2020 és 2024 szintén szökőévek. Szökőévek nélkül a naptár fokozatosan elcsúszna a szezonokkal szemben.