Sugárhatás

Sugárhatás olyan fizikai, kémiai és biológiai változások összessége, amelyeket a környezetbe érkező sugárzás idéz elő. A kifejezés általában ionizáló sugárzás hatására használatos, de érthetjük alatta a nem ionizáló sugárzás okozta hatásokat is, például hőhatásokat vagy más kölcsönhatásokat. Ionizáló sugárzás energialeadása lehet közvetlen vagy indirekt módon; közvetlen hatás a DNS-t és más molekulákat érinti, indirekt hatás pedig a víz radiolízisével képződő szabad gyökök révén valósul meg, amelyek károsítják a sejtalkotókat.

Biológiai következmények között szerepel DNS-károsodás, mutációk, sejthalál és szöveti válaszreakciók. Hosszabb távon nőhet a betegségek kockázata, például a rákkockázat, és bizonyos dózisoknál terápia nélküli hatások is előfordulhatnak. A sugárhatásokat döntően a dózis nagysága és a dózist érő időtartam határozza meg; az abszorbeált dózist grayban (Gy) mérik, az ekvivalens és az effektív dózist pedig sievertben (Sv) adhatják meg a biológiai kockázat figyelembevételével.

Különbséget lehet tenni determinisztikus hatások és sztochasztikus kockázatok között: az előbb bizonyos dózisszint felett megjelenő, közvetlen szöveti reakciókhoz kapcsolódó hatások, mint a bőrpír vagy szemlencse-károsodás; az utóbbi a dózissal növekvő valószínűséggel járó, például rákkal kapcsolatos kockázatok. Alkalmazások közé tartozik a radioterápia tumorkezelésre, diagnosztikai képalkotás és különböző anyagtudományi vizsgálatok, míg a védelemben fontos elvek közé tartozik az ALARA (a minimális kockázat elve), árnyékolás, időtartam és távolság a felesleges expozíció minimalizálására.

Lásd még: ionizáló és nem ionizáló sugárzás, radiobiológia, radiációvédelem.