Részvényopciók

Részvényopciók olyan szerződések, amelyeket egy vállalat adhat alkalmazottainak, igazgatóinak vagy tanácsadóinak, hogy meghatározott időn belül egy előre rögzített kikiáltási áron (strike price) vásárolhassanak a vállalat részvényeiből. Az opciókat gyakran a hosszú távú érdekek összhangba hozásának és a munkavállalói motiváció növelésének részeként adják ki. A gyakorolási lehetőséget egy vesting időszakhoz kötik, vagyis az opciók csak fokozatosan válhatnak használhatóvá; lejárati idő alatt lehet élni velük, utána elveszítik értéküket.

Fajták közül a legfontosabbak az ösztönző részvényopciók (ISOs) és a nem minősített részvényopciók (NSOs). Az ISO-k gyakran adókedvezményes lehetőséget jelenthetnek a megfelelő feltételek teljesülése esetén, míg az NSO-kat a gyakorláskor vagy kifizetéskor adóköteles jövedelemmé tehetik a tulajdonos számára. Adózás és számvitel tekintetében a rendelkezések országonként eltérőek, ezért fontos a helyi jogszabályok és céges szabályzatok figyelembevétele.

Mechanikusan egy opció meghatározza a kikiáltási árat, amelynél alacsonyabb vagy magasabb árfolyamon lehet vásárolni a részvényeket. A dolgozó akkor gyakorolhat, amikor vesting teljesült és a piaci ár meghaladja az opció árát; a gyakorlás történhet készpénzes vagy részvényalapú formában. Az opciók lejárati ideje általában több év lehet.

Használata a tehetségmegtartás és az ösztönzés eszköze: ha a részvényárfolyam növekszik, az opciók értékelődnek és hozzájárulhatnak a dolgozók személyes bevételeihez; ha nem, az opciók értéktelenek maradhatnak. A kibocsátott opciók hígíthatják a meglévő tulajdonosok részesedését (dilúció), ezért gyakran szükség van részletes szabályzatokra és átgondolt tervezésre.