Pénzbüntetések

A pénzbüntetés a jogsértésekért kiszabott pénzösszegben megtestesülő büntetési forma. Általában állami hatóságok – például bíróságok vagy közigazgatási szervek – szabják ki, célja a felelősségre vonás és a jogkövetés előmozdítása anélkül, hogy az elkövetőt börtönbe zárnák.

Típusai közé tartoznak a közigazgatási bírságok és a büntetőjogi pénzbüntetések. A közigazgatási bírságokat főleg közlekedési, környezetvédelmi vagy más adminisztratív jogszabályszegésekért szabják ki, általában a hatóság a költségvetésbe fizetteti be őket. A büntetőjogi pénzbüntetés a bűncselekmények után kerül megállapításra, és gyakran vagy egységként vagy napi díj alapján számítják ki, a terhelt jövedelmi lehetőségeinek arányában.

A számítási módok jellemzően a szabálysértés vagy bűncselekmény súlyosságától, a körülményektől és a sértett jogainak védelmétől függenek. Sok jogrendszerben a pénzbüntetés és a jövedelem arányosítására törekszenek: a napi díj (napi büntetési összeg) és a napok száma adják meg a teljes összeget. Előfordulhat, hogy a bírságot részletekben lehet fizetni; ha a fizetés elmarad, végrehajtási intézkedéseket alkalmazhatnak (például letiltás vagy következményes intézkedések).

Végrehajtás és jogorvoslat: a büntetést általában állami számlára fizetik be, és nyomravezető eljárásokkal lehet fellebbezni. A pénzbüntetés célja, hogy megfelelő, arányos és hatékony eszközzel szankcionáljon, miközben elkerüli a büntetés javítási vagy emberi költségeit. Kritikák szerint súlyosan érintheti a kedvezőtlenebb jövedelmi helyzetűeket, és hatékonyságát a végrehajtás erősen befolyásolja.