Pannexinfehérjék

Pannexinfehérjék, az úgynevezett pannexinek, egy transzmembrán fehérjecsalád tagjai, amelyek az sejtek közötti kommunikációban játszanak szerepet. Ezek a fehérjék képesek olyan kis molekulák, mint például ATP és glutamát, átjutását lehetővé tenni a sejtek között, ezáltal segítve a jelátvitelt és a sejtek közötti koordinációt. A pannexinek nem képeznek hagyományos gap junction csatornákat, mint a connexinek, hanem más mechanizmusokon keresztül valósítják meg a kommunikációt, például az extracelluláris térbe történő molekula kibocsátással vagy felvétellel. Emberben három fő pannexin fehérjét azonosítottak: pannexin 1, pannexin 2 és pannexin 3. Ezek eltérő szöveti eloszlásúak és funkciókat töltenek be. Pannexin 1 számos szervben, például az agyban, a szívben és az immunrendszerben fordul elő, és szerepet játszik az idegrendszeri működésben, a gyulladásos folyamatokban és a sejthalálban. Pannexin 2 elsősorban az agyban fejeződik ki, és az idegsejtek fejlődésében és szinaptikus plaszticitásában lehet szerepe. Pannexin 3 bőrben, csontokban és más szövetekben található, és a sejtek növekedésében, differenciálódásában és a szöveti homeosztázis fenntartásában vehet részt. A pannexinfehérjék kutatása még folyamatban van, de már most látszik, hogy komplex szerepük van számos élettani és kóros folyamatban.