Olvasásakor

olvasásakor egy magyar nyelvű időhatározói kifejezés, amely a főnévi igenévként képződő olvasás és a -kor időhatározó képző összekapcsolásából jön létre. Jelentése: a viszonyítási pont az olvasás ideje, azaz “a olvasás időpontjában” vagy “olvasás közben”. A szerkezet olyan mondatrészt ad meg, amely meghatározza, mikor történik egy másik cselekvés vagy esemény.

Gyakorlati használatát tekintve az olvasásakor általában fő mondatrész időpontjába illeszkedik, de előfordulhat a mondat elején vagy középső részében is. Írott szövegekben gyakrabban jelenik meg, de beszédben is használható. A formális vagy irodalmi stílusú szövegekben különösen gyakori.

Példák:

- A fejezet olvasásakor érdemes jegyzetelni.

- Olvasásakor felmerülő kérdésekre érdemes visszatérni a feladat megoldásakor.

Nehézségek és észrevételek:

- Az olvasásakor kifejezés árnyalata a pontos időpont hangsúlyozását fejezi ki; a köznyelvben gyakran elérhető helyettesítője a közben vagy az idején kifejezéseknek.

- Hasonló jelentésű, de különböző tónusú lehet az olvasás közben, az olvasás idején vagy amikor is olvasáskor formák használata, amelyek némileg más érzetet adnak a mondatnak.

Összefoglalva az olvasásakor egy időhatározói kifejezés, amely a olvasás idejére utal, és a mondatban jelzi, mikor történik a megnevezett esemény vagy cselekvés. A hasonló kifejezések közé tartozik az olvasás közben vagy az olvasás idején. A használat nyelvi regisztertől függően lehet formális vagy semleges.